Megfestett tavasz

Megfestett tavasz

Új lendülettel festi a kék eget…
trillák hangszínét, mely ott ring az ágon.
Dúdolja, míg kezében fut az ecset.
Feltörni készül… ami kell, hogy látsszon,
s életre keljen élettelen vásznon.
Ígéretként, mi a télből átvezet.
Vigaszként csillan sarjadó fűszálon,
melengetve a didergő lelkedet.

Festményhez írt/ Laluk György: Tavaszi fák

“Megfestett tavasz” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. [b][i][center][color=#990066]Kedves Ilona !

    Líraian megfestett lett a versed is !

    Szeretve !

    – keni -[/color][/center][/i][/b]

Szólj hozzá!