Az égiek szótlanok

Közbe szólt az élet,
pedig nem is kérted.
Terveztél szép éveket,
mit az élet, egy perc
alatt elvett, kialudt
élet fényed.

Lángok repítették
lelkedet a messzibe.
Kiégtél idelent, és
most keresed helyed
ott fent?

Mit elképzeltél talán,
már annyiszor, de
ne csalódj, ha az elmúlás,
majd nem is arról szól.

Az égiek szótlanok, s mi
nem tudjuk, kire mi várt ott.
Meglehet, hogy éppen most ölel,
a felkelő nap egy sugarával,
a tavaszi színes kavalkáddal?

Mert nem tudod, képzeld el,
magadnak azt a másik világot,
mivel az égiek szótlanok.

De addig is, itt a földön,.. a
maradók,.. ti legyetek nagyon
boldogok, a mostani léted,csak
egyszer adatott.

Kondoros 2017 április 10