TAVASZI SZÉLBEN…

TAVASZI SZÉLBEN

Tavaszi szélben repked a repkény
A tél szaga elfut a kertek alól
Pacsirta víg dala örökös rejtély
Csábító Ámor hívó szava szól
Áttör a napfény hegyen, és völgyön
Mély árnyékot fest a lombok köré
Amíg szavait gyöngyszemként őrzöm
Szerelmes szívem csakis övé.

Őszből zord télbe fordul a sorsom
Jeges hó lepi be a szép emlékeket
Alélt virágok, didergő bokron,
és én mégis újra mennék veled
Bele a fénybe, egy boldog jövőbe,
ahol a zord szavak nem bántanak
Tavaszi szélben repked a repkény
Reményt sodorva a zöld fák alatt.

Eger,2016-03-13. Fleiszig Rózsa(Vadvirág)

“TAVASZI SZÉLBEN…” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Mirage, és Rzsike!
    Köszönöm nektek a hozzászólást.
    Keni! Igazán hálás vagyok a kitüntető címért, és most el is fogadom, nekem is szívemhez nőtt ez a vers – egyszerűen szeretem. Köszönöm az elismerést.! Rózsa

  2. [i][color=#990000]Drága Rózsa !

    Úgy röpteted ezt a verssorokat, mintha szállnának a széllel,,,
    Tartalmában is jó vagy tökéletes szép festői képpel,,,
    Nagyon tetszett mondanom sem kell,,,

    Ez a versed [b]KIVÁLÓ LETT [/b]minden hencegésemmel,,,

    Nagy- nagy Szeretettel !

    – keni -[/color][/i]

Szólj hozzá!