Ha kell …
bármikor büszkén elmegyek,
sírok, akár egy kisgyerek,
folyókat választok ketté,
magamat avatom szentté.
mindig csak veled nevetek,
súgva mondom a nevedet,
búsnak, szenvedőnek látszom,
éjfélkor gitáron játszom.
a Holdat vadul ugatom,
meghasadok, mint az atom,
futok a hajnali széllel,
táncolok hulló levéllel.
súlyos titkaid megőrzöm,
fehér bohócnak öltözöm,
elbújok a felhők között,
talán örökre eltűnök.
Kedves István!
Nagyon köszönöm a véleményed. 🙂
Babu, nagyon szépen köszönöm.
Kedves Attila.
Nagyon megható sorok !
Öszinte tiszteletem!
Szeretettel…..Babu(f)
[b][i][color=#cc0000]Kedves Attila !
Nagyon kedves olvasatú – könnyed szép üde, kellemes harmonikus vers lett ebből, a kell'-, de megírni sem volt talán olyan nehéz, mert megvolt hozzá a tehetség,,,
Üdv.
– keni –
[/color][/i][/b]