Édesanyámnak
Kék parázsba dobott a sors,
parázslok még, de zavaros
só-nehéz könnyes szemem.
Széttépett csend zuhan rám.
Nem sírok, haragszom rád.
Hiányod edzett keménnyé,
védett Isten a tenyerén,
ettem az árvák kenyerét.
Belém kóstolt a zöld remény,
őrzi színét fagyban, nyárban,
amíg kanyarog velem az út
erdőn, mezőn szól a kakukk.
Nem akarom, hogy szomorú
legyek, hisz nem ismertelek.
Kedves Rita!
Nagyon szomorú, hogy mindennek oka van, csak nem tudni miért!(l)
Szeretettel láttalak versemnél: Ica
Köszönöm szépen kedves Gitta a gratulációdat.
Szeretettel: Ica
Még az anya-hiány vers is dobbanthat szívet…
A húr, ahogy pendítjük, úgy zenél…
Gratulálok, Ica.
B.
Kedves Lajos!
Örülök, hogy olvasol.:) Köszönöm(f) a gratulációt.
Szeretettel: Ica
Kedves Ica!
S(f)zomorú soraidat szeretettel olvastam, gratulálok, Lajos.
Koszonom, hogy olvastal draga Keni.
Udv. Ica
Draga Viola!
Mar ot evesen maradtsm egyedul, a jo Isten vigyazott ram.
Szeretettel. Ica
[b][i][color=#cc0000]Kedves Ica !
Ez z egyik legsajnálatos dolog, amit egy gyereknek meg kell élnie egy életen át !
Szomorú versedet megértően olvastam,,,,
Szeretettel !
– keni -[/color][/i][/b]
JAJ ISTENEM, MILY NAGY SZOMORÚSÁG!
Hát nem csak nekem vannak rossz emlékeim?
Békét és megbocsátást kívánok szeretettel: Viola (f)(l)(f)