Ifjúságomról

Ifjúságomról

Egy nyári szerelmes éjszakán
nevedet szívembe hímezted.
Örökre köröznek bennem
kitárt szárnyakkal angyalok,
kéken égve, illatos csendben.
Felhőkből nyíló labdarózsák,
bolyhos bóbiták szirma hull,
nedve csordul hűvös esőnek
térdeplő imáim áznak benne,
kiderült rég, a szerelmedért.
Az volt a csend a néma alázat,
ifjúságomról ez lett az emlék.

“Ifjúságomról” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Kedves Icu!
    Verseid közt kalandozva,szeretettel olvastalak!
    Szívből gratulálok! Erzsi(l)

  2. [i][center][color=#3300ff]Drága Icám !

    A az anyák napi versedből a múltkor kiderült, hogy nem ismerhetted őt,,,,

    Lám ebben a versedről meg arról számolsz be, hogy kárpótlásul ami még máig is maradandó maradt benned mégis csak volt és még utána hiszem lett szép sok dolog az életedben,,,,

    Szép versedet kedvvel olvastam !

    Szeretettel !

    – keni -[/color][/center][/i]

  3. Drága Ica!
    Szépséges az emlékezésed, szívből gratulálok!
    Szeretettel : Rózsa(f)

Szólj hozzá!