Vállaltam

Vállaltam

Mert ha nem ismerlek meg,
és ha nem tör be a net,
talán máig sem ragad magával
az ihlet, hogy szántszándékkal
vessek ki magamból mindent,
s potyogtassam vagy ontsam
magamból a verseket.

Pedig rég is teremtődtek versek,
ám poklom mélyére rejtőztek,
sőt… néha szégyenkezve,
hogy rá ne találjon valaki,
én s a versek ne legyünk
meg nem értőknek nevetség tárgyai,
meg is semmisítődtek.

Alkonyomon, ennyi mindenen át
felvállaltam énem s verseimet,
nem bánom most már, hogy így lett.
Ennyi év alatt tőlük, ha csak
én lettem gazdagabb, azt mondom,
én így éltem meg vigaszt, értést,
s egy élhetőbb életet.

“Vállaltam” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Köszönöm szépen soraid, kedves Babu! Örülök, hogy nálam jártál.:)
    Szeretettel: Magdi

  2. Kedves Magda.
    Nagyon szép a versed,nagy kár lett volna " megsemmisíteni ."
    A lira azért van ,hogy bele csepegtesd érzelmeidet ,kár milyen érzelgösek,persze az én szemszögemböl.
    Szivvel és szeretettel gratulálok kivánom ,hogy csak bátran;
    " :Alkonyomon, ennyi mindenen át
    "felvállaltam énem s verseimet,
    nem bánom most már, hogy így lett."
    B:)(f)aráti szeretettel……Babu

Szólj hozzá!