Érdemelten

Érdemelten

Voltam ébredésben könyörtelen
mikor már minden elveszett
sajnálat ült arcomon eleven
szenvedés nélkül szüntelen

átkosan szikrák táncoltak ,
öklömben fogtam haragom
féltően óvva ,keservesen
játszottam velük elszédülten .

Mert lehet az élet egy ajándék
bár törtető keserű öntudat kísér
átfogó karok gyűrűként ölelhetnek
ha nincs értéke, bárhogy is dicsér .

Mert ábránd leszek üres légben
keresem majd támpontom egekben
rózsákat fűzők telt kontyom ékére
és áldom az isteneket bőségesen.

Fájdalmam nyugszik csendben
imáim suttogom képzeletben
sajognak vágyaim kedv veszetten
szívem vérzik lassú kényelmében .

“Érdemelten” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Kedves Babu!
    Ez nagyon szép, fájdalma ellenére örömmel olvastam! Szeretettel gratulálok, marinka(f)

  2. Szinte misztikus hangulatú, letaglózó szépségű vers. Kösznöm az élményt. Rózsa

  3. Drága Ica.
    Nagyon szépen köszönöm. Néha kitör az emberböl és igyekszik megörökiteni.
    Szeretettel……………..Babu

  4. Kedves Babu !

    Szomorú amin váltóztatni nem lehet de jó,hogy van egy menedékhely ahová
    befogadják a rászorúlókat.
    Érdekes,elgondolkodtató szép versedhez
    Szeretettel gratulálok :_ Tibor

  5. Nagyon szépen köszönöm Rita édes !
    Örvendek,hogy tetszett versem
    Szeretettel…Babu

Szólj hozzá!