GERGŐ ÉS A GYÍK
Fut a gyík magában,
Kisfiú nyomában.
Lecsap rá; hiába,
Gyík farka markában…
Zokog már hangosan,
Könnyei potyognak.
Vigaszt nyer azon mód:
Ajándék gekkóktól.
Szöcskékkel eteti,
Mozgásuk meglesi.
Így megy ez évekig,
Hüllőket neveli.
Lupéval kezében,
Kertben jár serényen.
Felkeltik figyelmét,
Hangyák és méhecskék.
Természet-szeretet
Kialakult benne.
“Mi leszel ha felnősz?”
“Hát MINISZTERELNÖK!
(Kis unokámnak Gergőnek, aki hosszan tanulmányozza még a legapróbb állatot is, de leginkább a hüllők érdeklik.)
Budapest, 2016. május 22.
B. Moravetz Edith
Drága Viola!
Szívből örülök látogatásodnak!
Akkor ugye, Te is gyönyörködsz ezekben a kedves kis élőlényekben?
Örülök! Szívből: Edit (f)
Kedves Erzsike!
Szívemben jól esett, hogy keresgéltél a hangulatjelek között – gyík híján megteszi szerintem is egy virág!
Gergő szereti a természet minden formáját – nagy örömmel hallottam, hogy bejutott az Országos Bajnokságra (természetismereti). Még csak hatodikos – nagyon szép eredményt ért el.
Köszönöm, hogy versem megszeretted!
Köszönöm gratulációdat! Szeretettel: Edit (l)
Kedves Léna!
Nagy-nagy szeretettel köszönöm érdeklődő olvasásodat!
Nekem sem ők a kebelbarátaim – de mit meg nem tesz egy nagymama az unokájáért?
Érdeklődéssel követtem "cseperedésüket".
Szeretettel: Edit (f)
A boldog picurnagyi:)aki nagy szeretettel figyelő Gergő cseperedését.:)Öröm ez .Szeretve olvastam versedet Rzsike(f) Gyíkot itt nem találok,hát Gergőnek így küldök egy virágot. 🙂
Szeretettel gratulálok , drága Editke kedves versedhez ! Én csupán csak távolból nézem a hüllőket, de csodálatosak mind . 🙂 (f)
Drága Violám!
Köszönöm, hogy ilyen gyorsan olvastad s reagáltál versemre!
Igen – a természet a nagy varázsló!
Szeretettel: Edit (l)
Gratulálok drága Editke!
Öröm a természetben lenni. Gyíkok az én közelemben is vannak.
Szeretettel: Viola (f)