Vigye a szél

Vigye a szél

Edzett árnyfigurák állnak őrt előttem
holtig bátran, vállamra teríti köpenyét
a csillagokkal kivarrt mélykék éjszaka.
Nem kell már az elbitangolt szerelem,
összes csókjával kiszórom, vigye a szél
szálljon, mint gyönge pára a pillanat.
Vigye a szél messze el tarka édenét.
Nesztelen kagyló leszek a parton,
nem sírok, szétnyílok irgalom helyett,
mely többé zárulni eggyé képtelen.

“Vigye a szél” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. Bátran, keményen vállalod az "elbitangolt szerelem" lezárását, szélnek eresztését.
    Gyönyörűek a gondolataid, és a szavak is, amelyekkel kifejezed őket.
    Öröm volt olvasni. Szeretettel ölellek Rózsa

  2. [b][i][center]Ica,elrepült álmok?Nekem ezt mondják a leírt szavak.

    "Nesztelen kagyló leszek a parton,
    nem sírok, szétnyílok irgalom helyett,
    mely többé zárulni eggyé képtelen."

    Üdv,Rzsike[/center][/i][/b]

  3. Nosztalgikus lírai elszámolás vagy " leszámolás"?
    Szépek az erzések diktálta képek, a tömörseg is erősíti a tartalom drámaiságát.
    Gratulálok, Ica:)
    B.

Szólj hozzá!