Csillagok…
Tombol az univerz\’,
fellegek egymást kergetik,
takarják a holdat, hol a vonzó erő rejlik.
Mikor kiderült az égbolt, megjelennek
a csillagok, olyan csodás az éj,
az egész világ ragyog
Nem egyformák a csillagok,
van köztük kisebb, van köztük nagyobb,
van amelyik fényesebben ragyog.
Macskák nyávognak,
farkasok ordítanak, szerelmes párok
egymásba borulnak.
Plátó tudta, minden csillagnak
van egy párja ott fenn,
akárcsak itt lenn.
A legnagyobb talány az életben,
megtalálni azt a csillagot, aki neked
örökké ragyogni fog.
Ágoston Tibor
2017 Arizona
Kedves Keni !
Barátsággal köszönöm kedves Soraidat
Tibor
[b][center][color=#cc3366]Kedves Tibor Barátom !
Ez a versed – számomra csillogva ragyog, mert én is Te is ezen univerzum részese vagyunk,
*Gyönyörű sorok és bölcselet;
A legnagyobb talány az életben,
megtalálni azt a csillagot, aki neked
örökké ragyogni fog.*
Méltó barátsággal !
-keni –
[/color][/center][/b]
Kedves Ica !
Köszönöm kedves szavaidat
Szeretettel : Tibor
Kedves Tibor!
Szépre írtad választékosan a csillagos eget. 🙂
Szeretettel gratulálok: Ica
Kedves Rózsa !
Köszönöm,hogy olvastad,
Szeretettel : Tibor
Kedves Rita !
Az emberi kapzsiság tömkretette azt a gyönyörű földet,de a képzelet még működik
megtelálni azt a csillagot ami itt a földon is ragyog
Szeretettel : Tibor
Kedves Viola !
Eljön az iső mikor közelebb lesznek,köszönöm,hogy olvastad
Szeretettek : Tibor
"A legnagyobb talány az életben,
megtalálni azt a csillagot, aki neked
örökké ragyogni fog."
Remek vers, gratulálok!
Szeretettel: Rózsa
Kedves Tibor!
Jó is lenne megtalálni, de túl messze vannak a csillagok.
Szeretettel: Viola :]