Édenkertem
Kertemben a fák,
Már az égig érnek.
Harminc éve is már,
Hogy ültettük őket.
Felkapaszkodni, még
Nem merek rája,
Hagyom erősödni,
A felső ágakat.
Cseresznyefámon,
Sok piruló gyümölcs,
Tetejét madarak
Szüretelik.
Dalolnak is nekem,
Színes dallamokat,
Néhol Beethoven,
Bartók is felbukkan.
Balatonvilágos, 2014. június 4.
(Fűnyírás közben pihentem egy kicsit,
Így született meg ez a pici versike
Simon Erzsi
Kedves Erzsike!
Szép a versed, örömmel olvastam. A seregélyek az én kertemben is gyakori vendégek.
Szeretettel: Rózsa (l)
[b][center][color=#cc3366]Kedves Erzsi !
Picike a vers, de sok képi hangulatot adott nekem,,,
Örömmel olvastam !
Szeretve !
– keni -[/color][/center][/b]
Erzsike kedves szépre sikerült.(f)
Szeretettel: Ica
Kedves Erzsike!
Nagyon jól láttam a kertedet…tényleg gyönyörű…a versed
varázsolta elém.Köszönöm:K.Teri
Drága Erzsike!
Szívesen olvasom a természeti verseket. Nekem is csak ez van vigaszul.
Szeretettel: Viola (f)(f)(f)