Érik a cseresznye
Míg a Nap újra kel, hangyalábán
tova tűnik, feketében az éjszaka.
Mozgalmas lett, kivirult a hajnal.
Pirosló terhet érlel, éget a Nap,
fénye rostélyán játszanak az árnyak
Fénykarika csüng a cseresznyefáról,
karikán sok piros cseresznyeszem.
Elrejtett magvakban csend ketyeg,
levelek feketecseresznyét rejtenek.
Részeg darázs donog a gyümölcsön
zümmögő, szemtelen zöld legyek,
s üdítően hat, ha feketerigó énekel.
Köszönöm drága R(f)ózsám a gratulációdat.
Szeretettel: ica
Drága Ica !
Elbűvölő képeidet most is megcsodáltam.
Szeretettel gratulálok! Rózsa(f)
Kedves [i]Rita, B.Icu, L.Éva, Keni, Rózsa [/i]
Örömmel tölt el, hogy tetszett ez az egyszerű kis versem a cseresznyéről, Valóban aktuális és nagyon finom!:)
Szeretettel, üdvözlettel: Ica
Kedves, jó hangulatú verset írtál a cseresznyét érlelő nyárra. Élveztem, az életképek színeit. Rózsa
[i][center][color=#660000]Drága Ica !
Egy szép festői csendéletet írtál, amiből még a fekete rigó hangja – éneke is kicseng,,,
Remek e versed is, – jó volt olvasni,,,,
Szeretettel !
– keni -[/color][/center][/i]
A fények, az árnyak játéka – a cseresznyeérés közepette.
Versed örömmel olvastam 🙂
Szeretettel: Éva
Ezt is olyan remekül írtad meg drága Icám, nagyon tetszett!
Ölellek szeretettel: Icu(f)