ELLENTÉTEK

ELLENTÉTEK

Vita, meg nem értés, ebből áll életük,
Így lettek egymásnak, örök ellenségük!
Pedig közeliek, anya és gyereke,
Még sincs egyetértés, ki a felelőse?
Anya a megértőbb, hiszen volt már gyerek,
Könnyen visszaviszi őt az emlékezet.
Fiatalnak nincsen efféle tudása,
De őt gazdagítja, új kor okossága!

Hangoztatja bátran, magabiztossággal,
Értetlenségével, a korosodással.
Végsőkig harcra kel, maga igazáért,
Pedig elődeink, haltak meg a máért!
Balgaság, aki ezt, simán meg nem érti,
Aki az időset, utálva, lenézi!
Hogy ma, mobiloznak, s tudomány a csúcson,
Köszönhetjük illőn, a fejlődés-úton!

Elmúlt századoknak, hálásnak kell lennünk,
Hogy értünk dolgoztak, soha se feledjük!
Ebben vannak ősök, drága jó szüleink,
Kiknek egykor voltunk, szerető kincseik!
Tiszteld atyád, anyád, szól a Parancsolat,
Az örök tanítás, mára is megmaradt!
E helyett mi van most? Istentelen világ!
Jó, ha nem öli meg, világra hozóját!

Nézzük meg, hogy vannak most, az öregjeink?
Elhagyva, otthonban, sűrűek dolgaink!
Persze, vannak néha, érző, jó emberek,
Akik tudják, mindez, velük is történhet!
Vita helyett értsük, meg a szüleinket,
Megfáradt, betegek, fogjuk meg kezüket.
Ne nehezítsük meg, kevés éveiket,
Szeretet imája, vigye érzésünket.

Budapest, 2017. május 31.

“ELLENTÉTEK” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Drága Viola!
    Remek vers, szép és igaz, gratulálok!
    Szeretettel: Rózsa (l)

  2. HURRÁ! MEGÉRKEZTEM AZ ALKOTÓTÁBORBÓL!

    Nagyon köszönöm drága Társaim, Keni, Rózsa, Tibor, Rita, Icu, Etel és Judit,
    hogy itt vagytok nálam és hozzászólást írtatok.
    Nagy szeretettel gondolok Rátok: Viola :]

  3. Kedves Viola!

    Jó vers, igaz vers, olyan, amilyet csak Te tudsz írni.
    Az idősek és a fiatalok között mindig voltak ellentétek, pontosan azért, amit a versedben megírtál.

    Judit

  4. Drága Viola!

    Megmutattad merre megy a mai világ s benne az ifjúság. Sajnos a generációk között elszakadtak a szálak és vesztébe szalad a világ! Tetszik ahogyan elénkbe tártad ezt az "Istentelen világot"
    Szomorúan gyönyörű a versed.
    Örvendek, hogy benned megszületett ennek a világnak a bemutatása.
    Nagy-nagy szeretettel,(l)
    Etel

  5. Drága Violám!

    Elkeseredettségedben írtad ezt a verset, szomorúan olvastam. Valóban ez várna ránk? Rémes még belegondolni is. Hát, kifordult a világ annyi bizonyos, de talán a mi szeretteink gondoskodnak rólunk, ha eljön az ideje.

    Sok szeretettel: Icu(f)(f)

  6. Kedves Viola !

    Gyönyörű,tanulságos vers amit jó volt olvasni,örömmel olvaslak mint mindég

    Szeretettel gratulálok : Tibor

  7. Igen, Violám így lenne az élet igazságos, és szép,,,de ez, sajnos sokszor nem valósul meg.
    Persze, az "otthonba-tevés" nem jelenti, hogy nem szeretik az illetőt. Talán nincs gondozására más mód, hisz dolgozik, tanul a család, és ha nem elég gazdagok, nem tudják megoldani másképp. Szerintem, sem a legjobb megoldás, de még annál sokkal emberségesebb, mint ha teljesen magára hagyják. Töprengeni lehet rajta, de sajnos, államilag nem igazán sok lehetőség marad a magatehetetlen idősek számára. Szeretettel ölellek Rózsa

  8. [b][color=#000099]Viola – Drágám !

    Ez egy fantasztikusan bölcs és nagy élettapasztalattal bíró emberi sornak a hozadéka ,,,
    Most nagyon összeszedetten nagyon nagyot alkottál életedről, családodról az idős emberi sorsokról és a múlt emlékezetéről, amihez én csak;
    gratulálni tudok,,,

    Ölellek sok szeretettel !

    – keni – barátod [/color][/b]

Szólj hozzá!