A Szerelem alagútja

A Szerelem alagútja

Felkészültem az útra és elmentem,
a szerelem alagútját megnéztem,
már elmémben tobzódtak a tervek,
mert amit kívánok, teljesülnek.

A hosszú, csodás úton sétálgattam,
magamnak igaz szerelmet kívántam,
a zöld minden árnyalata jött velem,
a remény belém karolt ,fogta a kezem.

A sok fa az alagútban költözött,
és a lágy szellővel keringőzött,
itt – ott fütyült nekem egy kis madár,
azt fütyülte valamit, kívántál már?

A boldogság kopogtatott szívemnek,
ne félj kívánságaid teljesülnek,
az én szomorú lelkem végre szabad,
ajkamon hatalmas sóhaj kiszakadt.

Istenem, de jó is, hogy elmentem,
testem most oly könnyűnek éreztem,
várom tán minden teljesül mit kívántam,
vidám vagyok ,végre magamra találtam.