KÁPRÁZATOS VÍZIÓ

KÁPRÁZATOS VÍZIÓ

> Tomboló nyárban,
> Negyven fok felett,
> Ha lehunyom a szememet
> Elmélázva, elmerengve,
> Könnyű testedet látom
> Forróságtól elpilledve
> Kifeküdve mustrára
> elpihenve plédekre,
> A Te szemed is félig lehunyva,
> Alélt testeden
> Naptej csillan,
> Kókusznak édes leve,
> És pilláid homályából
> Izmos testek duzzadását látod,
> Érzéki szerecsenek állnak körbe
> Pálmaágakkal övezve,
> S strucctollak susogását hallod,
> S lágy szellő simogatja
> Elalélt testedet,
> Kezedben hűvös koktél enyhíti szomjadat.
> S egyszer csak egy kellemes tenyér simogat,
> Félálmodból lassan felderengsz,
> Hűs, határozott, és kemény,
> Ez a kéz,
> Szolga ezt nem merné…
> Királynői erény.
> Hirtelen kinyitod a szemedet,
> De nincsen más ott csak én…
>KI RABSZOLGÁD LEHETNE.
>S PILLLÁID ALÓL
>ELOSON AZ ERÉNY.
MINT EGY VÍZIÓ,
HAMIS, CSALFA ILLÚZIÓ.

2017 FORRÓ NYARÁN

“KÁPRÁZATOS VÍZIÓ” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. [b][center][color=#6600ff]Kedves Vendel !

    Nagyon jól nekifutottál ennek a versnek, még a kis 'nyilak' is jelzik nagy hőségben párod álmában éppen merre jár, és a végére marad a csattanó, hogy szolgálója lennél ennek a szépséges teremtménynek, aki az előbb még máshol járt, de hisz nem kell azzá válnod, hiszen már egymáséi vagytok úgyis,,,

    Jó kis gondolatmenet volt szépen megírva !

    Üdvözöllek !

    – keni -[/color][/center][/b]

Szólj hozzá!