NYÁRI ZÁPOR

NYÁRI ZÁPOR

Hirtelen huncut felhők kerekedtek,
mint duzzadt emlők permeteztek
Kövér esőcseppeket. Földillattal hűsítettek.
Fátyolos ég szivárványos hidat ívelt.
Csillogott gyöngy leveleken mintha minden
életöröm szikrát fogna a szemekben.
Jó így látni az egészet, végtelen szeretetben!
Csodás vagy, ó Természet!
Felülmúlni lehetetlen Szépséged!

Mélykék szemében táncoló
huncut, csillogó csillagok,
életöröm a mosolya:
kedvet szór, én is vigadok.

Örök természet hírnöke,
ajándék ő, isteni csoda,
fátyolos gondokat elűző,
Flóra, hajnalpír unoka.

Meleg nyári zápor után
Csillog szép szemed
Huncut fényben játszik,
s a természet szeret
A száraz, szomjas föld
Fátyolos ködbe öltözik
Minden gyönyörű zöld
Szívedbe életöröm költözik.

Fátyolos félhold zápora csillog.
Megperzselt rózsák szirmukat szórják.
Koppanó cseppek gyorsan sietnek.
Pünkösdi rózsa omlik a porba.
Huncut természet, esővel éled.
Bús életöröm csókja könnyözön.
Száguldó felhő, napfényszökkenő.

A Badacsony huncut kapaszkodói visznek,
a szeremlei borház vérvörös mámorához,
fátyolos távolban ringanak a kék vizek,
egy korty bor kell most a megtisztuláshoz.

Ős természet, tufa barlangok tárulnak,
nyári zápor csillog eső után száradva,
ölel a Balaton, életörömök nyílnak,
asztal, pad vár, vörös bor, pohárra csapva.

Huncut módon csillog-villog
Tó vizén a napsugár,
De lám csak, észak felől
Fátyolos lesz már a táj.

A természet rendje szerint
Derült ég most beborul,
De most életöröm csillan annál,
Mi korábban lekonyult.

Amint jött, úgy ment is tovább
Égi útján nyári zápor.
Gyors öntözés, boldog Flóra,
Öröm tölti el a világot.

Megpihenni természet lágy ölén,
ott, ahol a Nap fényesen csillog,
huncut felhők tornyosulnak fölém,
mosolygok rád, míg a vaku villog.

Múlté a bú, kedvem ma százszoros,
felcserélte életöröm, mámor,
a sírástól szemem sem fátyolos,
elmosta a könnyű nyári zápor.

Barnaby, Brigitta, Vad Virág, Janna, Ermi-enigma, Pathfinder, Bogár Icu