Régi nyár

Régi nyár

Emlék szirten virágzik a régi nyár,
feslő szirmait ezer színben bontja,
balzsamillatát bódítóan ontja,
sugarait pazarló kéz hinti rám.

Vissza – visszatérő e csodavilág,
tarsolyában a múlt kincseit hozza,
elmerengni jó benne álmodozva,
ködhomályból dereng fel az ifjúság.

Borús hangulattal ébreszt a jelen,
égbolton vonulnak szürke fellegek,
az a régi nyár messzeségbe tűnt el.

Utamat egyre fáradtabban rovom,
barázdát szánt az idő homlokomon,
de szívemben él a hit örök tűzzel.

“Régi nyár” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Drága Rózsa!
    Örömmel olvastam szép versedet.
    Szeretettel: Viola (f)(f)(f)

  2. Kedves Tibor, Rita, Etel, Keni, Ica, Icu és Teri! Köszönöm szépen olvasásotokat és kedves hozzászólásaitokat.
    Szeretettel: Rózsa (l)

  3. Kedves Rózsa!
    Gyönyörű versed engem is a "régi nyárra" emlékeztet,
    Szeretettel olvastam: K.Teri

  4. Drága Rózsa!

    "Utamat egyre fáradtabban rovom,
    barázdát szánt az idő homlokomon,
    de szívemben él a hit örök tűzzel."

    Akár életed mottója is lehetne ez a pár kiemelt sor.
    Szívvel, szeretettel gratulálok remek szonettedhez!(f)
    Icu

  5. [b][color=#990066]Rózsa – Drága !

    Ez egy nagyon szép szonett lett, de meg is érdemelte ez a visszatérő régi-régi nyár !!!

    *Hol van az a nyár
    hol a régi szerelem
    vissza-vissza jár, de
    bánat ül a szívemen*

    A Te szívedet nem a bánat, hanem a mély hited járja át folyton és folyton….

    Gratulálok !

    Szeretettel !

    -keni -[/color][/b]

  6. Kedves Rózsa!

    Tetszik, ahogyan szembe állítottad a fiatalkori régi nyarakat, az eltelt évek nyarának hangulatával.
    Úgy ahogyan Tibor is írta: … de szép versed megmarad örökre!
    Gratulálok!(f)
    Szeretettel:
    Etel

  7. Kedves Rózsa !

    Minden elmúlik egyszer,de a szép versed megmarad örkre

    Szeretettel olvastalak : Tibor

Szólj hozzá!