Éjszaka

Éjszaka

Sötétedett, sejtelmes az alkonyat,
a legnagyobb fákra varjak szálltak,
huhogó csend lett az éjszakában.
Isten házára ráhanyatlott a Hold
csendben a rózsaablak csillogott.
Álmában felsírt súlyától a harang
méltósággal, hogy senki meg ne hallja,
mert alszik a csend, szunnyad a rét.
A házak ablaka, mind zárva van,
kopog rajtuk a lombok árnyéka,
a neszre senki sem ébred fel.
Ablakokban harmat könnye ül.

“Éjszaka” bejegyzéshez 17 hozzászólás

  1. Kedves Ica!
    Éjszaka olvasom versed, így különös hangulata van.
    Szeretettel gratulálok: Viola (f)(f)(f)

  2. Köszönöm kedves(f) Etelka a megtisztelő gratulációdat.
    Szeretettel: ICA.
    (a Rita, biztosan elírás:))

  3. Rita versed elnyerte tetszésemet. Szép éjszakai képet festettél.
    Gratulálok!(f)

    Szeretettel,
    Etel

  4. Draga Ica.
    Szepseges soraidhoz oszinte tisztelettel gratulalok.!
    Szeretettel…………Babu(f)

  5. Drága Keni!
    Megtisztelő véleményedet hálás (l)-vel köszönöm.
    Szeretettel üdvözöllek és szép (f)napot kívánok: Ica

  6. [b][color=#990066]Ilona Drága !

    Ez a versed csodálatosan érzéki líravers lett,,,,
    Pompásan gördülékenyen és nagy finomsággal viszed át gondolataidat egyikből a másikba és még ráadásul képi ábrázata is van kedves versednek !

    Szertettel !

    – keni -[/color][/b]

  7. Kedves Ilona!

    Szépek az éjszaka képeid, a csend, a béke "kopog rajtuk a lombok árnyéka,"
    Gratulálok nyugodtságot adó versedhez.(f)

    Szeretettel,(l)
    Etel

Szólj hozzá!