A csend cseppjei
Elmondom nekem mit ér,
ha csendben kitárul szívem,
túlzás nélkül megelégszem,
ha a mindenség belefér.
Lehet együtt a lesz, a van, a volt,
meghitt otthon, zegzugos vadon,
nyakamban nyűg, nehéz járom,
telhetetlen tűzben lángolás.
Úton útfélen rossz évek
hívatlanul mellém szegődtek,
a nyűgös öröm nem bírta soká
az út porát, nem cipelte
a megfeszített perceket,
álmában sem ismerte fel,
hogy útitársam lehetne,
lehetne elégedett velem.
Kétségbeestem, fájni születtem?
Üldöző rossz évek utolértek,
irtanám a gyűlölt fájdalom
minden apró kis gyökerét
mint a földben a tarack
kiirthatatlan.
Elmondom mégis mit ér az élet
ha csendcsepp ragyogja be
hajnaltájt fohászom,
ha áldást oszt az ég,
lázban ég egy apró semmiség.
Nekem gyönyörűség
a nyíló vadvirág bársonya,
ilyen lehetett anyám keze.
Mit szólna most apám, ha látna
csak egy aprócska levele
vagyok virágzó akácfának,
megelégszem annak illatával,
mit szólna, ha növekedne bennem
a dudva, szívem salakja
kincse lenne minden kárhozatnak,
akkor kiborítaná a tele pohárból
a csendnek cseppjeit.
Köszönöm, hogy olvastad kedves Lajos.(f)
Szeretettel láttalak: Ica
Kedves Ica!
Remek alkotásodat szeretettel olvastam, üdv Lajos.(f)
Köszönöm Pilla! Örültem neked!:)
Szeretettel: Ica
Nem maradhatok csendben, le kell írnom, tetszik különleges írásod. 🙂
Szeretettel:
Pilla
Kedves Babu!
Valóban hosszabbra sirerült ez a versem, mint általában. Elragadott az emlékezés.
Köszönöm szépen, hogy olvastál.(f)
Szeretettel: Ica
Icu drága!
Köszönöm, hogy minden versem figyelemmel kíséred. Örülök, hogy tetszenek!:)
Szeretettel ölellek: Ica
Drága Rózsika!
Köszönöm megtisztelő figyelmedet(l) a kiemelésedet, a gratulációdat, melynek nagyon örülök.
Ölellek szeretettel: Ica
Draga Ica.
Szokasodtol elteroen egy kicsit hosszabbra sikerult ez a remek mu .
Nagyon szep szavakat hasznalsz:
"Nekem gyönyörűség
a nyíló vadvirág bársonya,
ilyen lehetett anyám keze."
Oszinte tisztelettel….Babu(l)
Drága Ica!
Csodálatos, ahogy szavakba öntöd érzéseidet.
Köszönöm az élményt!
Nagy szeretettel gratulálok: Icu(l)(f)
"Elmondom mégis mit ér az élet
ha csendcsepp ragyogja be
hajnaltájt fohászom,
ha áldást oszt az ég,
lázban ég egy apró semmiség.
Nekem gyönyörűség
a nyíló vadvirág bársonya,
ilyen lehetett anyám keze."
Gyönyörű vers, drága Ica, gratulálok!
Szívből, szeretettel: Rózsa (l)
Kedves Keni!
Megtisztelő számomra a kiemelésed a versemből.Talán azért sikerült, mert valóban nem ismertem az édesanyámat, csak elképzeltem, hogy ilyen lehetett a keze, ami aoha nem simogatott.:(
Szeretettel üdvözöllek és szép hétvégét kívánok: Ica
Drága Rózsa!
Valóban a szívem mélyéről jöttek ezek a cseppek(l)és alig tudtam abbahagyni, pedig nem jellemző rám a hosszabb vers.:)
Köszönöm a kedves soraidat.(f)
Szeretettel: Ica
Köszönöm, hogy olvastad kedves Rita!
Szeretettel láttalak: Ica
Drága Zsófi!
Öszinte örömmel köszönöm a kedves soraidat!(l)
Szeretettel ölellek: Ica
[b][color=#cc0000]Kedves Ica !
Én is szeretem a csendnek cseppjeit, mert megnyugodni jó, pláne egy ilyen önmarcangoló sorsleírás után,,,,
*Elmondom mégis mit ér az élet
ha csendcsepp ragyogja be
hajnaltájt fohászom,
ha áldást oszt az ég,
lázban ég egy apró semmiség.
Nekem gyönyörűség
a nyíló vadvirág bársonya,
ilyen lehetett anyám keze. *
Ezek versedben a legdrágább, és értékes gondolati sorok !
Szeretettel !
– keni -[/color][/b]
Fantasztikusan érzékletes, lelked mélyéből fakadó gondolatok. Látom, amit leírsz, és szinte átélem töprengésedet, viaskodásod önmagaddal. Döbbenetesen hatásosak a "csendnek cseppjei" Nagy élményt okozott olvasása. Szeretettel gratulálok. Rózsa
Drága Ica !
A vadon élő gyógynövények kutatása közben , gondoltam egyet, belépek olvasgatni egy kicsit a HM-be. Irány legelőször Ica- gondoltam, és azonnal rám sütött a nap, nem kell nekem a gyógynövény , itt vagy Te nekem nap, mint nap gyógyulásnak. Verseidből sugárzik az erő a szeretet, és az az igazság, amit csak Te látsz meg egyedül és Te tudod nekem a legszebben kifejezni. (l)(f) Szeretettel gratulálok, Zsófi|)