Vers és tudatlanság
Aki a Verset nem tudja értékelni,
Nagy a valósága, hogy nem érti.
Ezért nincs is érdeke benne,
Nincs feléjük elég tisztelettel..
Aki a versekhez csak legyint,
Az csak a tudatlanság színtjéig,
Van kirekesztve, miért?
Mert a csöppnyi gondolat ellveszik..
Aki a verseket jónak látja elrejteni,
Az sosem tudhatja megfejteni,
Milyen érzés szabadon szólni,
Mit is jelent az igaz beszédben bízni.
Aki a verseket nem veszi művészetnek,
Az ne olvasson, cikket- könyvet,
Sosem fog tudni ejteni könnyet,
Vergődik csak, mint aki beteg lett.
Nem a látszatra áldozunk, ez igaz,
A vers mindenkinek vigasz.
Akit a tudás már meg nem foghat,
A versek célja, ismeretlen- annak.
Aki nem szereti tökéletesíteni magát,
Vegye csak semmibe a vers szavát…
Az élet csalhat, ígért, túltehet szaván,
Mutatva, hogy mit nem gondolt jól át.
Aki még önmagát is becsapja,
A világ oktalan – bolondja,
Amit nem ért azt elutasítva,
A butaság legnagyobb luxusa.
2017.07.16. ( Saját. B.A.)
Kedves Angi!
Nagy hangsúlyt adtál a verset nem szerető emberekre. Ilyen van, de nem kell foglalkozni vele. Nem szerethet mindenki mindent.
Szeretettel: Viola (f)
Kedves Keni ! 🙂
Lehet hogy meggondolatlanul írtam le.. de ez csak igazából egy Személyhez szólt, csak elfelejtettem odaírni ! Nem az a gond ezzel a Személlyel hogy nem is érti, hanem az, hogy nem érdekli, és nincs a versek iránt tisztelettel ! Ami nagy baj! Köszönöm 🙂
[b][color=#6600ff]Kedves Angéla !
Jó a versed, de ha megengeded nekem volna hozzá némi kiegészíteni valóm, mármint a tartalmához,,,
Kétségtelen, hogy sokan nem szeretik a verseket és lehet azért mert ne is értik, de azért azok az emberek sem tudatlanok,,,
Lehetnek festők , szobrászok, zenészek reál beállítású vagy humán professzorok a maguk értelmes területén,,,
Az kétségtelen, hogy egy humán beállítottságú embernél alapfeltétel, hogy a verseket is mint a művészetek egy ágát komolyan vegye még akkor is, ha esetleg nem olvassa, vagy nem éli át !
Szeretettel !
– keni -[/color][/b]