Mehetnék

Mehetnék

Mehetnék,
de maradok.
Itt vagyok,
s hallgatom kérésed, akaratod.

Mehetnék,
s vàgytam is a màsra.
Az ismeretlenségre,
s a sok talànyra.

Àm érted dobban màr meg,
örökkön az én szívem.
Mehetnék – De te lettél,vagy,
kihez ragaszkodom, tiszta szívvel – Híven.

Kisizsàk; 1988. Màrcius 1. Kedd.

“Mehetnék” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Keni.Köszönöm hogy olvastad a versemet.
    Van màr miért maradni,igen.
    S boldog vagyok hogy így alakúlt.
    Szép estét neked.
    Tisztelettel. Bakos Attila Péter.

Szólj hozzá!