Sor/s/minta
Könnyelmű lángokat hasogat
tudatunk kardja mulandó
karcolásokat simogat,
mintha nem volna lelkünkben
sorminta: feltúrt átjárókban
üvegszilánkok sötét tüze
medret ékel a hirtelen
nyitva felejtett gondolat
hamuja utolsót szusszan:
egymásban várjuk elmúlását
a formátlan pontoknak.Szívünk
kitöltjük, mint legelőször:
sóhajunkat betakarja
az ölelés motívuma
korlátlan szeretetet mutat
sorsunk ábráin felmosolygunk,
a megfoghatatlant látjuk:
merészségünk a jutalom,
mindig új csodára ébred
létünk, végtelen boldogságunk.
Kedves Babu!
Köszönöm szépen a figyelmed!
Szeretettel: Szilvi
Nagyon szép gondolatok !
R(l)emekművedhez tisztelettel gratulálok !
Szeretettel ….Babu
[b][center][color=#cc3366]Kedves Szilvia !
Úgy hiszem ez a versed lelkednek egy pillanatnyi lenyomata lehet, talán impresszió valamikről,,,
Szeretve !
– keni –
[/color][/center][/b]