Őrző vagyok
“Őrző vagyok.
Titkolt álmok, vágyak őre,
És szívemre, ha bánat nőne,
Rajta hagyom.
Mert szeretem.
Szeretem azt is, ha fáj a szív,
Magányomban sokszor, csak bánat hív,
Nem szerelem.
Őrzők vagyunk.
Minden élő a két világ között,
Kik boldogságot hajtunk, kóbor fényözönt,
Érte nyúl karunk.
Szomorú,
El nem érni a csodát,
Elhagyni a múzsák sorát,
Ha elér a ború.
De él a hit!
Hiszek az örök tűzben, hisz,
Ha ingoványos útra visz,
Nyugalomra int.
Őrző vagyok.
Titkolt álmok, vágyak őre.
És szívemre, ha bánat nőne,
Rajta hagyom.”
Nagyon köszönöm, örülök, hogy elnyerte a tetszésed =)
Jónak tartom, versed tartalmát, és a stílust is. Ütemes, hangulatos, megfogja az ember lelkét. Jó volt olvasni. Rózsa
@katicab, @keni Nagyon köszönöm, hogy tetszéseteket nyilvánítottátok a versemnél! Külön köszönöm a hosszú elemzést is, örömmel olvastam a hosszú sorokat, és köszönöm az Ady idézetet is, hisz nagy rajongója vagyok! =)
[b][color=#990000]Kedves Róbert !
Nem kis bátorság azt állítani magadról, hogy őrző vagy, de mivel fiatal vagy, és látom tehetségedben is gazdag vagy – jól áll neked ez a vers és nekem nagy tetszésemre írtad meg,,,
Szinte minden sorod a helyén van és jó vezeted végig az alapgondolatodat,,,
*De él a hit!
Hiszek az örök tűzben, hisz,
Ha ingoványos útra visz,
Nyugalomra int.* ezt a szakaszt különösen kiemelném, mer ha – nyugalomra int,,,
Bölcs gondolat tőled aki azt gondolom nem régóta verselsz korodnál fogva, ami itt most előnyödre szól, merészségre és bátorságra, de egyben visszafogott alázatra is int,,,
*Őrzők, vigyázzatok a strázsán,
Az Élet él és élni akar,
Nem azért adott annyi szépet,
Hogy átvádoljanak most rajta
Véres s ostoba feneségek.
Oly szomorú embernek lenni
S szörnyűek az állat-hős igék
S a csillag-szóró éjszakák
Ma sem engedik feledtetni
Az ember Szépbe-szőtt hitét
S akik még vagytok, őrzőn, árván,
Őrzők: vigyázzatok a strázsán.*
Ady Endrétől egy részlet;
*
Szívesen olvasom immár itt a második versedet !
Üdvözletem küldöm cserébe !
– keni –
[/color][/b]