Egy nyári villanás
Forró, nyári villanások.
Tiszta kék, vágy, napszínűség,
kiteljesedő virágok.
Hűsítőt kér a szürkeség,
táncba hívnak jó barátok.
Ízrobbanás, lázas vakmerőséggel…
s amíg játsszuk a valóra váltósat,
azt a fájósat későbbre tesszük el.
Érezni jó… míg a szél csak cirógat,
vihartalan és nem tép szerteszéjjel.
Meseszép utazóknak. Idegen.
Vakult tegnap, fénytelen a jóslat.
Valami más csillan a tengeren.
Megmerülni, érezni a sósat,
vigyen, sodorjon a boldog jelen.
Érintve,”white night” fehér éjszakák.
Átvirrasztva, ettől sokat-érősek.
Égig érnek sosem látott pálmafák.
Csak etalon, a többet ígérőknek?
A nyíló vágyakat folyton becsukják.
Kavicsot, kagylót szedni a parton.
Álom-ra-való, az idő lejárt.
Kéne egy sors tábla “Ne zavarjon”.
Gondosan csomagolt emlék-be-zárt.
Sosem volt gazdagság, tapéta a falon.
Egy-két villanás jól sikerült.:)
Szeretettel voltam: Ica
[b][color=#cc0000]Kedves Ilona !
Szerintem ez nem a legjobban sikerült versed,,,
Ugyan azt nem mondom, hogy kicsit "zagyvaság", de azt hiszem nem a legszerencsésebben és logikusan szedted rendbe a gondolataidat és mi lenne a mondanivaló?
Szeretve !
– keni -[/color][/b]