Hazavágyom

Csomor Henriett

Hazavágyom

Tűnődöm a sok szép emléken,
melyet gyermekkorom óta
magamban hordozok.
Ez az egyetlen dolog,
amit rossz akaróim sem vehetnek el,
mert csak az enyém.
A gazdagság nálam nem pénzben,
hanem a szívemben rejlik.
Legyek bármerre a világban,
nem feledem otthonom melegét.
Becsukom szemem, s látom
kicsiny falunk templomtornyát,
gesztenyefák árnyas lombját,
hegyek haragos zöld vonalát.
Kék égen fehér, bodros bárányfelhőket.
Poros úton nemcsak
autó halad, hanem
lovasszekér is szalad,
anyja mellet kiscsikója baktat.
Édesanyám tüneményes mosolya előttem,
szeretet csillan smaragdzöld szemében.
Dolgos kezéből jobban ízlik az étel.
Asztalunknál együtt ül családom.
Friss ropogós péki kenyeret anyám
kezébe veszi, s keresztet vet rá.
A látványt örökre agyamba véstem.
Párás két szememből könnyeim gurulnak,
Nemsokára hazamegyek édesanyám,
hazavágyom.

2017. augusztus. 09.

Megjegyzés: A kenyér ünnepe alkalmából augusztus huszadikára.

“Hazavágyom” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Keni
    Jól tudom mennyire fáj a honvágy ezt már egészen kisgyereként megéreztem.
    köszönöm hogy olvastál, és legfőképp hogy tetszett versem.
    szeretettel
    Heni

  2. [b][center][color=#993300]Kedves Henriett !

    A honvágy és a család utáni vágy nagyon erős tud lenni,,,,
    Menj mielőbb, amíg nem késő, mert utána már csak minden emlékként marad meg benned…
    Szépen írtál a családi körről és látványosan !

    Szeretve !

    – keni -[/color][/center][/b]

Szólj hozzá!