HA, EGYSZER KIHAL

HA, EGYSZER KIHAL

Ha, egyszer kihal a világ…
s a fények a semmibe hullnak
Hogyan is tudnék hatni rád?
A hegy-völgyek egybe borulnak
Elhagyják medrüket tengerek
A madarak többé nem szállnak
Szerelmes többé nem lehetek,
csak dalnoka a pusztaságnak.

Elmondom azt, hogy mért sivár
szép virágok nélkül a kis kert
Nem kell többé vigyázni már
nincs hegye a parti tövisnek
De a nap fénye sem melegít,
szürke szmog eltakarja
Összedőlnek a városok
oda lesz apraja-nagyja.

Ha egyszer kihal a világ..
Tanulás sem lesz többé
Nem vidít bennünket dal, és tánc
Közöny borul ránk örökké
Nem születik több csecsemő,
a templomok üresen kongnak
Nem jön többé nyár – rekkenő,
és vége a téli fagyoknak.

Emberek, ilyet nem szabad
engedni, hogy megtörténjen!
Kell a változó, színes világ!
S hogy benne senki se féljen!
Hiányzik a csodás természet
mindegyik teremtménye!
Soha ne legyen atom-háború!
S nem lesz az életnek vége.

Újra zöldet hajt fű, és fa
Napfény csipkézi ágát
Rajtuk sok énekes kis madár
ereszti szélnek trilláját
Víg dallam száll a légbe fel
Gyerekek serege játszik
Hozzám, te is megérkezel,
és a szívem kivirágzik.

Fontaines,2017.06.02.

“HA, EGYSZER KIHAL” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. [b][i]Emberek, ilyet nem szabad
    engedni, hogy megtörténjen!
    Kell a változó, színes világ!
    S hogy benne senki se féljen!
    Hiányzik a csodás természet
    mindegyik teremtménye!
    Soha ne legyen atom-háború!
    S nem lesz az életnek vége

    Nem bizony,mert mi LÁNYOK ASZONYOK NEM ENGEDJÜK. ][/i][/b]

  2. Drága Viola, mirage, és keni!
    Hogy tudnánk élni ezen a zaklatott, ezer veszéllyel teli bolygón, ha nem reménykednénk a megújulásban?! Én, sehogy. Kell, egy fénysugár, ami kivezet bennünket a süllyesztőből,és erőssé tesz. Amit, keni gyanít – talán egyszer bekövetkezik – talán nem! Én, csak ez utóbbit tudom elfogadni, hogy a jövőben is emberi életet tudjak élni, és ne az örökös rettegés töltse be napjaim, hogy mi lesz velünk, HA…!?
    Ezért ilyen optimista versem befejező szakasza.
    Köszönöm, hogy olvastatok, és időt szántatok a hozzászólásra is. Szerető öleléssel Rózsa

  3. [b][color=#993300]Drága Rózsám !

    Nem akarok ünneprontó lenni szépen megalkotott versedre válaszul, de itt először is arab világ lesz mindenütt,,,
    A világ nem fog elpusztulni legföljebb a föld, de az biztos,,,
    Az arab – muszlim etnikum betölti majd e földet és nem úgy, hogy megölnek minket, hanem annyira túl szárnyalják szaporulatukkal az európai embereket, hogy mi majd csa rabszolgáik lehetünk, és addig amíg mi is meg nem ki nem halunk közülük,,,

    Bocsánat,hogy belezavartam szép lírai gondolatidba , de vélem ez lesz számunkra it e földön a vég és még más egyéb,,,,

    Szeretettel !

    – keni -[/color][/b]

  4. Drága Rózsa!
    Aggódásod jogos, de ez már nem sokat ér, Tehetetlenül zuhanunk és ez a teljes emberiségnek köszönhető.
    Szeretettel: Viola (f)

  5. Kedves Rózsa !

    Az ember tönkretette a földet, most kétségbeesve keresi a megoldást a jövőbe
    tetszett a versed gratulálok
    Tibor

Szólj hozzá!