A vihar
Felhők kergetőznek a kék égen.
Minden csupa derű , verőfény.
Hirtelen a felhők szürkülnek.
Hirtelen a kék ég sötét lesz.
A sötétet villámlás fényesíti be.
Dörgés zaja töri meg a csendet.
A békés természet vaddá lesz.
A szél tépázza meg a falevelet.
Vihar tör elő a nyugodt csendből.
Eső szaporázza léptét a felhőkből.
Elég ,elég a dörgő hangrobajból.
Elég ebből a félelmetes sötétből.
Hirtelen lett haragos a kék ég.
Lassan csend uralkodik ismét..
Megjelenik a szivárványhíd.
Felhők játszanak az ég kékjén.
[b][color=#993300]Kedves Katlin !
Ez egy leíró jellegű versed lett !
Szeretve !
– keni -[/color][/b]
Szép, szemléletes írás. Jó volt olvasni. Rózsa