Ünnep
Talán István király
Vetette el végleg
E szent földbe
Azt a magot,
Amit ezredévekig
a Magyar nemzetség
Magával hordozott.
Hogy Európa közepén,
Kárpátoknak ölén
Megálmodjon egy államot,
Kemény kézzel fenyítve azt,
Ki a másik hitért buzgólkodott.
S azóta a búzaszem
Milliónyi vékával terem,
Jelenti az életet,
Adja a kenyeret.
Követelve ezernyi
Verejtéket és könnyeket.
S az talán véletlen lehet?
Ha megnézel egy búzaszemet,
Azonnal feltűnhet,
Hogy könnycsepp alakú
A búza szeme…
S ha éles késeddel
A magvat félbe vágod,
Belsejében Jézus
Ragyogó arcát látod
Tündökölni…
E dicsőséges ünnep fényében.
Megjegyzés: Augusztus 20. a kenyér ünnepe…
2017. augusztus 20.
NAGY VENDEL MAGÁNZÓ
NYIBA, KÖLTŐK IMÁI DIJJAS ÍRÓ, KÖLTŐ
nagy.vendi54@gmail.com
……
A VERS HANGOS LINKJE, ELMONDJA ILOSVAY GUSZTÁV
[b][center][color=#ff6600]Kedves Vendel !
Végre egy olyan komoly vers, ami szól is valamiről és emelkedett és magasztos és visszanyúlik a történelembe Szent István királyunk államalapításától egészen a kenyér búzából történő megjelenéséig,,,
Bravó barátom, hogy egy ilyen verset minden pátosz nélkül a magad egyszerűségében meg tudtál alkotni,,,
Én ehhez nagyon gratulálok, mert ez – KIVÁLÓ – vers lett !!! (ang) *)
– keni -[/color][/center][/b]