Vihar előtt

Megosztás Nyomtatás 383 megtekintés 3 hozzászólás Kategória: Beküldött versek Szerző:

Vihar előtt

Összeszorított ajkak közt
Meg sem történt percek
Nyüszítenek az elveszett
Tervek rég messzire tűntek.
Most kéne, hogy nagyon fájjon,
Később már elviselhetetlen
Lesz, azon a szomorú szájon
Az elhallgatott szó-tenger
Kegyetlen csendje fojtja meg
Azt, ami valaha szépen csengett.

“Vihar előtt” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  2. [b][color=#6600ff]Szilvia Drága !

    Ez egy szépen összeszedett eszményi kép lett !

    Szeretve !

    – keni -[/color][/b]

  3. "Az elhallgatott szó-tenger
    Kegyetlen csendje fojtja meg
    Azt, ami valaha szépen csengett."

    Nagyszerűen megfogalmazott gondolat.

    Üdv: Laca 🙂

Szólj hozzá!