“Cím nélkül az apeva” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Köszönöm szépen drága Keni. A feladatra írást jobban elfogadom manapság. DE egész verset én sem írok, csak a játék kedvéért. Kivéve a legutóbbit nem tudtam megállni verssé kerekedett, fel is tettem ide, de a történet személyes jellegű volt amúgy, nem volt nehéz a szavaknak helyet találni.
    Szeretettel üdv. Zsófia

  2. [b][i][color=#0000ff]Drága Zsófikám !

    Lehetek őszinte?

    Én nem szeretem a haiku-kat sem és sajnos az apeva-kkal sem tudok megbarátkozni,,,,
    Azt is megmondom, hogy miért ,,,
    Mert ezek annyira kötött szinte matematikai pontosságú versek, hogy ezekben nem tudnám elképzelni a fantáziám szabad kiáramlását, mert mindig számolni kell szótagokat és ehhez keresni olyan szavakat, amik össze is illenek egy valamilyen verssé,,

    Azért elolvastam és ötletesen megoldottad a feladatot,,, -ja én feladatra se tudok veret írni,,,

    – Sok szeretettel és elnézéssel !

    – keni -[/color][/i][/b]

Szólj hozzá!