Az elfelejtettekért
Elrejt a föld, ijesztő mélység.
Pokoli zajt őriz a tárna,
omlás alatt a jóreménység
kihunyt fény, alvó bányászlámpa.
Nyers erő volt, cseng-bong az ércen,
“jó szerencsét” kering nyugtalan.
Itt visszhang kutat, mint békétlen
harang kong, mely ott fönt hangtalan.
(Bányászok emlékére)
Gyönyörű sorok, ismét öröm volt számomra olvasni!
Kedves " kicsikincsem " !
Áldozatok voltak ők, nyugodjanak békében , emlékük örök !
Versed örök nyugalmat áraszt a világ összes szerencsétlenségben elhunyt bányászokért.
Szeretettel, Zsófia
Gratulálok a bányaszerencsétlenség áldozatairól megírt versedhez.
Mindig kell emlékezzünk "hőseinkre".
Tisztelettel,
Etel
Kedves Ica .
Gratulálok szeretettel…….Babu(f)
[b][center][color=#990066]Kedves Ilona !
Nem hiszem, hogy azok a hős bányászok el lettek felejtve, aki életüket adták a fekete aranyért és az ércért !
Azt hogy a még élők alól kivették a bányákat – jobban el vannak felejtve !
Szeretve !
– keni -[/color][/center][/b]