EMELJED FEL…

EMELJED FEL…

MÁRIA NAP előtti GONDOLATOK

Emeljed fel
magasra kezedet,
csapjad össze
most a tenyered.
énekeljed
a dalt énvelem.
messzire zengjen,
mindenki hallja,
s velünk dalolja,
Alpok,és Kárpátok orma.
Nagyasszonyunknak felajánlott
ősi Szent Korona,
földünket óvva takarja.
nem veheti el senki soha.
Március,Június, Október hava.
nemlehet mihozzánk mostoha …
SZABADKA, ZOMBOR, ÚJVIDÉK,
nekünk a régi még.
KASSA, POZSONY, KOMÁROM, MEG EPERJEs,
elvesztek az álmaink,
de miénk lesz .
mert miénk az
amelyik összenőtt,
ami összetapadt.
Ungvár,Várad,Gyulafehérvár,
Arad, Kolozsvár, Temesvár,
mind magyar szóra vár.

elmehetnék hobónak,
öreg vagyok én már
cirkuszi bohócnak.
emeld fel kezedet, fejedet,
s majdan szavadat,
indúlj meg végre,
akár a cirkuszos lova,
Kevermesnek és Dombiratosnak,
a felajánlott ország felé,
kűzdjél meg érte,
ne legyél ledér.
s hogy én is ott legyek,
ha fúj,a esik,
megyek veletek.
beállok a sorba,
hogy sorrakerüljek.
ha sokat beszél hozzád egynő,
szimbolikusan értve,
biztosan szeret,féltve
ha nem szól egy szót se,
kezdhetsz aggódni érte.
megtaláltam a vajat
mások füle mögött,
hol nagy az indulat.
nadrágomra keveri a vizet
a turbolencia.
pedig nem esik
csak fúj….a bestia.
hallgasd mit mond
a harangszava,
mit is énekel?
azt csengi hogy
giling galang,
fehér galamb…
csőrében olajág,
nyakán szorúl a
nemzeti színű szalag.
házát , földjét, szőlőjét,
házát, földjét, szőlőjét,
zúgja a nagyharang,

ringye, rongya,
ringye , rongya,
csendíti a lélekharang.
nincsen veszve semmi,
megtudsz nevettetni.
ki érti, elönti a harag.
jöhet a menet,
hangod messzeviszik a vizek.
asztal szék marad,
a többi jön velem.
ki az úr a házból.
nem nevet,
kultúráltan együttérez.
ha kapsz valami dijjat,
már nem írhatsz bármit,
ha elismernek,
gondolod magadban,
írhatsz akármit.
kritikusoknak még nem
emeltek szobrot,
nem neveztek el teret,
s főutcát sem
ezidáig róluk.
olvasóim kérdik tőlem,
miért szapulom folyton őket,
mert ők sem kímélnek engemet,
a beste lelkületűek.
írásaim hangulati elemek.
a profik dolgoznak,
hajszolják a hasznot,
kűzdenek az idővel,
az amatőrök alkotnak.
szépen, nyugodtan,
elmélázón, csendesen.
van idejük rá.
rend és fegyelemben,
mint ahogy az öreg Föld
száguld énvelem
a Tejút rendszerben,
egy fekete lyuk felé ,
az örök végtelenségbe,
beletemetkezve.

2017 SZEPTEMBER 08. – ÁN, SZŰZ MÁRIA SZÜLETÉSE NAPJÁN

Szólj hozzá!