ZÖLD KIS KAPU

ZÖLD KIS KAPU

Mély árnyat ölt a nap fénye magára
Bíborba burkolja, amíg földet ér
Sok apró porszem, uszályán ölre kél
Ez több, mint a képzeletem határa.

Sétálok a selymes fű-rengetegben
Távolból hallom a kis malom neszét
Talpam alatt vadvirágok szerteszét
Hozzád értem, miközben elmerengtem

Kapud zárva, hiába kopogtattam
Éreztem, hogy rossz átok fogott rajtam
Lassan szemem könnytől elhomályosult

Leültem, mert a lábam nem vitt vissza
Itt maradok, ameddig ki nem nyitja
szíved, vagy lelked azt a zöld kis kaput.

Fontaines,2017. 06. 16. Fleiszig Rózsa(Vadvirág)

“ZÖLD KIS KAPU” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Köszönöm kedves keni és Mirage! Ti vagytok az éltető harmat soraimon, mindig nézitek, gondozzátok…nem hagyjátok elhervadni, mert egy "vadvirágnak is" kell az érdeklődés, és szeretet. Ez, élteti. Szép hétvégét kívánok szeretettel. Rózsa 🙂

  2. [b][color=#0000ff]Kedves Vadvirág !

    A fűben vadvirágok között, melyek kedvenceid – jártál, és a kis zöld kis kapuból egy szép szonett született !

    Gratulálok ez okból Neked !

    Szeretettel !

    – keni -[/color][/b]

  3. Kedves Rózsa !

    Megleptél ezzel szép verseddel,szinte látlak a kapu előtt,ne is menj el mert váratlanul
    ki fog nyílni ahol a boldogság terül eléd…..
    Gratulálok renkivüli versedhez
    Szeretettel : Tibor

Szólj hozzá!