Őszi kirándulás
Az őszbe túrom autóm orrát,
lassan gurulok az erdők alján,
ámulok a színpompától,
bámulok a valóságtól.
Erdőbe vezetnek kanyargós utak,
a fák boltozatként ránk borulnak,
napfény tör át ágak között,
szivárványos lombok fölött.
Új színekkel köszönt az ősz,
sárga, barna, vörös, örök zöld,
napok múlásával fakulnak színeik,
a fák lombjukat lassan levetik.
Zizegve hullnak száraz levelek,
büszke magosból avarba érkeznek,
mely színt az ősz a lombra ragasztja,
olyan lesz a fák alja.
Minden kanyarban más színek, fények,
levél susogás, majd szólnak zúgató szelek,
csattognak kopasz ágak, bajvívó bajnokok,
majd ismét csend van, lassan gurulok tovább.
Kedves Rita! (f)
Köszönöm gondolataidat, látogatásodat.
Szeretettel: Laci(au)
Kedves Terike!
Örülök. hogy megoszthattam s kicsit együtt voltunk.
Szeretettel:Laci (f)
Kedves Laci!
Gyönyörű kiránduláson jártál…gondolatban én is kirándultam.
Szeretettel:K.Teri
Kedves Keni!
Köszönöm figyelmedet bátorításaidat.
Baráti öleléssel:
Laci
[b][i][center][color=#cc3366]Kedves Lacikám !
Színpompás versben örökítetted meg autós kirándulásotokat most az ősz eleji lombok alatt és a lehulló avaron,,,
Szép volt és jó volt olvasni ezt a beszámolót !
Baráti szeretettel !
– keni -[/color][/center][/i][/b]