Szellem kalózok

Szellem kalózok

Szellem kalózok töltik ki álmomat,
Közelednek felém, látom vitórlájukat.
Óriási a hajó, a tenger bevörösödik,
Az én harcos Rózsám azon útazik.

Az én haros Rózsám, már alig várja,
Ölelő két karom, izzó testére fonnja.
Lengetem a zászlót, tudatva ott vagyok!
Ahol lemegy a Nap, a Csillag felragyog.

Ő is látja szellemem, kezében virág van,
Az én szívemben pedig hála, jóság iránta.
Néha vérző lesz még a tenger, kiöntése,
Tudja igazán szeretem, és Senkiért nem hagyom el.

Jőjj Kalózom! Adj jó hírt, elegendőt…
Oda voltál… eltelt ezért egy-két esztendő.
Szellemmé válltam addig, úgy vártalak,
Addig sem nézhettek rám… erre járt Kalóz-fiak.

2017.09.06. ( Saját. B. A. )

“Szellem kalózok” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Kedves Angela .
    Szeretette olvastam szépen felépitett soraidat.
    Gratulálok…..Babu(f)

  2. Kedves Keni 🙂 ! Ez egy feladatra volt írva, hát használtam a saját képzelőerőm. ! Hálásan köszönöm 🙂 (l)

  3. [b][i][center][color=#cc3366]Kedves Angéla !

    Jó felépítésű – szellemes a versed és jó benne a védekező mechanizmusod !

    Gratulálok

    Szeretve !

    – keni -[/color][/center][/i][/b]

Szólj hozzá!