Szabadon
Még a tegnap kérdez, még a holnap vár feleletet,
szavaink még néha összeakadnak,
még utoljára szemembe nézel,
de már lépnél, megfáradtál.
És hallgatsz.
Hallgatsz, már nincs kérdés, nincs válasz,
végre elérted: tiéd a
„A nyomorult magány szabadsága”, *
benne fészkeled el magad,
s rád terül a világ csöndje.
” „Coelho idézet
Kedves Keni
igen…a "magány szabadsága" a legnagyobb börtön…..egyedül nem lehet élni….
üdv
iMRE
[b][i][center][color=#cc3366]Kedves Imre !
Ez a szabadság nem szabadság, hanem önmagunk vagy mások börtöne lesz,,,
Üdvözöllek !
– keni -[/color][/center][/i][/b]
Kedves Babu
Igyekeztem bemutatni Coelhó "igazságát"…arról a magányról ami nem szabadság….helyette önmagunk rabjai leszünk…
üdv
iMRE
Kedves Imre.
Nagyon tetszett versednek mély mondanivalója.
Gratulálok szeretettel….Babu(f)
Kedves Ica
nagyon szépen köszönöm 🙂
üdv
iMRE
Kedves Rita
igen…jó a hallgatás….néha jó a magány….a szabadság, de nem a "Nyomorult magány szabadsága"…furcsa világban élünk….de azt hiszem mi magunk tesszük azt furcsává..
üdv
iMRE
Kedves Imre!
Elgondolkodtataó remek versedhez szeretettel gratulálok: Ica