Kulcsra zárva

Kulcsra zárva

Az a sikoly ottmaradt kulcsra zárva,
mikor a nap végén fáradt sóhajjal nyúltál a
ruháid után,

kipirult arcod bújt a tükör foncsorába,
hajad igazítottad kócos ölelkezésünkből,
szemöldököd húztad egyenesre

lépted ringott a félhomályos folyosón,
automata fények gyúltak előtted s aludtak
ki, a lépcső igazodott lábad alá,

az utcán már az ősz kóborolt, zizzenő
levelek temették az időt, elkezdődött
a várakozás rád.

“Kulcsra zárva” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Kedves Rózsa

    Köszönöm szépen az értékelésed. "Képek egy találkozás" után. Amikor az érzések még nagyon mélyek.

    üdv
    iMRE

  2. Kedves Imre! Nagyon finom célzásokkal, csodálatos életképekkel elevenítetted meg mély érzéseidet. Nagyon tetszetősre, sőt! Jóra sikeredett ez a négy versszak. Gratulálok hozzá. Rózsa

  3. Kedves Rita

    Az "eredeti és őszinte" szavak nagyon tetszenek…minden költő álma, hogy ezt elérje…

    köszönöm

    üdv
    iMRE

  4. Kedves Imre.
    Igazán megható szerelmi vallomás .
    Az " a sikoly ottmaradt kulcsra zárva,",ez nagyon szépen hangzik !
    Gratulálok tisztelettel…..Babu:]

Szólj hozzá!