Egy elmúlt szerelem margójára
Megfordult fejemben
a gondolat szürke
félhomályban a sarokban
gubbaszt egy galamb
örökké csak repül
a valótlan álmok között
tépelődik a valóság
és
azért vagyok, hogy szeresselek
azért vagyok, hogy érezzelek
azért vagyok, hogy általad legyek
az aki vagyok.
A nyughatatlan lélek
tétován marcangolja
az életem jelentős részét
neked szántam volna
ha még lennél az aki
azért volt, hogy szeressen
azért volt, hogy érezzen
azért volt, hogy általam legyen
(egy angyal).
Kedves Attila.
Nagyon szép megfogalmazásban irtad szép soraidat
(f) az "elmúlt szerelem margójára ".
Gratulálok ……..Babu