Árván
Fagyos a reggel
nem találom lépted
elveszett
avarba szédült levelek
suttognak érted
már nem félted a múlt ezernyi
magára hagyott álmát
madarak jönnek
csőrükbe csípnek minden
feledhető napot
mondtam már
nélküled
olyan árva vagyok.
Fájdalmas.(l)
[b][i][color=#cc0000]Kedves Mari !
Szomorú és rövid vers, de erről csak elég ennyit is írni,,,
Szeretve !
– keni – [/color][/i][/b]
Rövidsége ellenére tartalmas, és szép. Szívesen olvastam. Rózsa