A KOMOLY EMBER

A KOMOLY EMBER

Komoly embernek tartotta magát,
a mosolyt is száműzte arcáról,
az ábrándozás távol állt tőle,
elfoglalt volt: pusztán ön magától.

Mérlegelte mások minden szavát
és a humort, nem csakhogy nem űzte,
de semmiféle hasznát nem látva,
maga körül soha meg nem tűrte.

Apaként kisdedet csiklandozni,
vagy nevettetni, sohasem szokott.
Ki tudja, netán kisded korában,
ujja helyett is, csak epét szopott.

Szerette a tényt, a pontosságot,
mások lazaságát meg nem tűrte,
a kabaréban arca sem rezdült:
röhögjön nekik az olcsó csürhe.

Komoly embernek tartotta magát
s némán ment el ebből a világból,
nem búcsúztatta el végül senki,
hisz elbúcsúzott rég: önmagától.

Budatétény 2017. október 7.

“A KOMOLY EMBER” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. "Komoly embernek tartotta magát
    s némán ment el ebből a világból,
    nem búcsúztatta el végül senki,
    hisz elbúcsúzott rég: önmagától."

    Szomorú, szép versed érdeklődéssel olvastam. Nekem nagyon tetszett. A nem kifelé élő ember is lehet értékes és hiányozhat is, ha elköltözött.

    Szeretettel: Rita:]

  2. Kedves Miklós!

    Ismerem ezt az ember típust. "Idő" című versemet is hasonlóak motiválták!
    Vizuális vagyok, látom a versedben megrajzolt jellemet, nem szimpatikus.

    A vers tökéletesen adja vissza! Gratulálok!

  3. …"Ki tudja, netán kisded korában,
    ujja helyett is, csak epét szopott."…

    Megmosolyogtam ezt a találó, rendkívül jó hasonlatot. Az egész vers egy remek portré! Nagyon tetszett!
    Szeretettel
    kit

  4. Hogy hűs-vérből van- e a te komoly embered, vagy csak úgy, a képzelet erejéből született…, mindegy az. Tény, hogy vannak ilyenek, isten ments tőlük.
    Szeretem a kritikus-,parodikus hangodat, Miklós.
    Gratulálok és minden jót!
    Gitta

  5. [b][color=#336699]Dráda Barátaim!
    Köszönöm, hogy olvastatok. Egyben elnézést, hogy mostanában ritkábban láttok, de az év vége nálam a vizsgálatokra járás ideje, és ez bizony fárasztó és kevesebb időm jut rátok.
    Köszönet a hűségetekért és barátságotokért!
    Miklós [/color][/b]

  6. [b][i][color=#cc0000]Kedves Miklós !

    Sajnos vannak ilyen emberek, és az Isten mentsen meg mindenkit, hogy ilyenek közé vagy ő mások közé keveredjen, nem tudom az ilyennek van e lelki világa és vajon kő dobog e a szíve helyén, de hiszem hogy kisded korában is már kőbölcsőben ringatták "szegényt"

    Tetszett ráutaló versed az ilyen típusú emberekre, és jó iróniával ábrázoltad őket !

    Barátsággal !

    – keni -[/color][/i][/b]

  7. Miklós drága a hősöd férfi vagy nő ? Á… mindegy ! Szokták azt mondani ha férfi, hogy ez már nem is férfi, hanem nő… de ha az illető nő, akkor pedig az ilyen már nem is nő hanem férfi !!! DE hál Istennek ilyet nem tűr el egyik nem sem. Ezt meg én teszem hozzá, hogy szerintem az ilyen, nem illik bele egyik nembe sem, ha nem nem, akkor van egy harmadik neve, nagy az Istennek az állatkertje.
    Szeretettel grat, üdv. Zsófi.

  8. Kedves Miklós! De jó, hogy végre megírta valaki helyettem is az ilyen típusú ember önmegvalósító, sajnálatra méltó sorsát. Gratulálok kissé ironikus – mégis reális, elgondolkodtató versedhez.
    Szeretettel olvastalak. Rózsa

Szólj hozzá!