Vidulj föl előttem
áttetsző ruhában akarlak látni
nem kabátba kényszerítő ködben
s mint hajnali fényben az erdő fái
titkaidból vidulj föl előttem
Vidulj föl előttem
áttetsző ruhában akarlak látni
nem kabátba kényszerítő ködben
s mint hajnali fényben az erdő fái
titkaidból vidulj föl előttem
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Kedves Kitti!
Ezen jókorát derültem én is.
Igazság szerint én nem érzem túl vidámnak a versemet.
Ez – szándékom szerint – erősen föltámadó férfivágy kifejezése volna.
Szóval lehet, hogy az is jó derül a versen, akinek írtam?
Na, ez remek…:)
Üdv:
János
Hú, pestomester! Erről a versről a gyermekkorom jutott eszembe. Az első sora teljesen megegyezik azzal a levéllel, amit egy fiú dobott az osztályban a padomra. A tanár elkapta, és botrány lett.( 10 évesek voltunk) Az apám jó nagy maflást tekert le szegény srácnak az utcán miatta. Szóval jót derültem most a versen, ami amúgy is vidám!