Lusta a reggel

Lusta a reggel

Lusta a reggel.
Álmosan kapaszkodik a hűvös éjszaka
A pihentető szürkeségbe,
De nekem most pont ez kell.
Nyugodtan nézem, ahogy a Nap kel.

Alig vagyok rendben.
Mintha az álom még
A szemeim előtt lebegne.
A kertben egy kismadár szárnya rebben,
Csicsergése száll a reggeli csendben.

Ma végre nyugalom vár.
A Nap is büszkén mutatja meg
Ébredő sugarait.
Csiripek ülnek a lombkoronán,
Zenéjükkel a szélben, rám vártak talán.