furcsa vers névnapomra
Szétrongyolt életed foszlányait félted,
nem érted, hogy ez az átkozott idő
miért rohan ilyen pokoli gyorsan veled,
megpihennél néha, mert fogytán az erő.
Halott galambok köröznek feletted
lenn cerberus mar beléd, ropogó csontok,
de már nem bánod, rég-volt-napok pörögnek,
már a hús-rohasztó agyag-holnapod várod.
Volt szerelmek még emlékeznek eltűnt-rád,
de már akáctövisből vetnek neked ágyat,
halott-hideg testek, ölelésük árnyékát
húzod magadra, játszótér-léted lezártad.
Halott a hinta, szél jár a láncok között,
üres a mászóka, szétdobált játékok,
holt lelkek ténferegnek az idők fölött,
üres szemgödrök bámulnak délibábot.
A kényszer költözött csont-ín-hús létedbe,
béna-merev lábad, a nappal fénye vakít,
(a falnál furcsa láda, trehányul szegezve)
pokol kapuja csikorog – füledbe hasít.
Kedves Rita
Nagyon aranyos vagy….igen…láthatod a verseimben, hogy sokszor menekülök vissza a gyermekkorba…(jó gyermekkorom volt)….láthatod, hogy a szerelemben élek (furcsa talán, hogy 70 évesen is ezt teszem)….ez a két világ az ami az én-világom…
uralom a költészetet?….hát nem…amatőr vagyok én csak…
köszönöm a köszöntésed
üdv
iMRE
Zsike
igen..egyszer élünk és azt próbáljuk meg úgy tenni, hogy jó is legyen….
csak hát a körülmények….azok is alakítanak bennünket…
s sokszor csak azok…önmagunk már nem tehetünk semmit sem…sajnos..
üdv
iMRE
igen Babu…
nincs kivétel…mindenki megöregszik egyszer….ha nem az még nagyobb baj…
elfogadom én ezt az állapotot….ha nem is kellemes…
üdv
iMRE
Kitti…
Az öregség már nagy úr…az életet tompítja, szürkíti…az álmok már messze szállnak…az impotencia nem biztos, hogy csak lelki fajta….változó világ…változó élet….s nem jobb
köszönöm a köszöntésed…
üdv
iMRE
[b][i][center]Imre, azért Isten éltessen még sokáig,az élet már csak ilyen.
"
Halott a hinta, szél jár a láncok között,
üres a mászóka, szétdobált játékok,
holt lelkek ténferegnek az idők fölött,
üres szemgödrök bámulnak délibábot."
Az udvarunkban valóban kihalóban a gyermek idő, de találd meg a szépet is, mert van.Talán csak az, hogy élünk,és ilyen csak egyszere lesz. Rzsike[/center][/i][/b]
Eléggé szomorú kép a névnapod tiszteletére,kedves Imre.
Mindenkit utolér a vész .Legalább ennyi vigaszod legyen .
"A kényszer költözött csont-ín-hús létedbe,
béna-merev lábad, a nappal fénye vakít,"
Szeretttel ….Babu:)
Nohát, Imre! Van ebben a versben minden, ami nem kellemes. Az életkedv hanyatlása, a játékosság hiánya, az emlékek áradata, impotencia, de olyan lekifajta. Szóval a kor az egy dolog. Jobb lenne inkább belső magadra vigyázni, és kis derüt ültetni a lelkedbe azzal, amit nagyon kedvelsz. Nem jó a depis hangulat. Versben sem… A november 5.-re szóló gratumat fogadd szeretettel!!(^)
(f)
kit
Kedves Kathy
Ahogy öregszik az ember egyre inkább érzi, hogy véges az élet……nálam ez bizonyos depresszióval is párosult….sajnos…
üdv
iMRE