Mária Magdolna

Mária Magdolna

Gelliától követsz s szolgálsz, hittel s hit nélkül,
az útszéli porból felkelve jársz mellettem,
ételt adsz és véled a nap az éjbe békül,
lelked enyém s enyém a tested is fesletten,
térdelj, bűneid lehántom rólad, viselem.

Megroppant akaratod gerinced hajlítja,
de kérlek, állj most fel, az ima nem érdekel,
súgj fülembe mocskos szavakat, legyen húsa
testednek mi a bűnt feloldja, mit érdemel
a létezés, ha a szép szó csak igét rímel.

Egyszer majd szétszakad a szavak laza fátyla,
és pőrén a világ majd ijesztőn csúnya lesz,
nézd, Sára rád nevet, gyermek, az ég angyala,
vigyázz rá, nekem nincs jussom itt az élethez,
és most hallgassunk, jogom van a végső csendhez.

Szólj hozzá!