Gyökerek közt

Megosztás Nyomtatás 642 megtekintés 15 hozzászólás Kategória: Beküldött versek Szerző:

Gyökerek közt

Zenén lebegve, suhanva járok,
letettem a terhemet egy percre.
Nem is élek én már úgy igazán.
Átragyog a fény a tiszta csenden.
Csend lettem, nagyon elhagyott,
nem osztozom, nem felezem már
magam. A felszínen virágzom,
gyökereim közben megfojtanak.

“Gyökerek közt” bejegyzéshez 15 hozzászólás

  2. Drága Ica.
    Engem is megkapott ez a két verssor.
    " A felszínen virágzom,
    gyökereim közben megfojtanak. "
    Szeretettel gratulálok…..Babu(f)

  4. [b][i][center]A felszínen virágzom,
    gyökereim közben megfojtanak.

    Nagyon érdekes megfogalmazás.Érteni vélem.

    Csend lettem, nagyon elhagyott,

    Szép kifejezés.

    Szeretettel:Rzsike[/center][/i][/b]

  7. Kesves Rózsa!

    Van olyan fájdalom amit semmi, senki nem tud kitörölni az életemből, ideig óráig sem.
    Köszönöm, hogy vigasztalni próbáltál.(l)
    Szeretettel: Ica

  8. Drága Ica!

    Gyönyörű a versed, szívből gratulálok!
    Ölellek szeretettel: Rózsa (f)

  9. Drága Ilona!

    Versed nagyon tetszik! Ezek a sorok pedig nagyon sokat elárulnak jelenedről:
    " A felszínen virágzom,
    gyökereim közben megfojtanak."

    Gratulálok!(f)
    Szeretettel,
    Etel

  10. Drága Ilona!
    Igen, sokszor úgy érzi az ember, hogy öl a múlt, a sok bánat, lemondás, csalódás, könny…szerencsére, ez csak pillanatnyi benyomás, és "felébredünk." Mindig és mindig képes az ember felállni, és újjá születni, csak akarni kell!
    Amíg gondolkodik, és csodás verseket ír valaki, és egy baráti (művészi) közösséghez tartozik, nincs igazán magára hagyva, és nem létezik olyan erő, ami megfojtsa!
    Nézz fel az égre, ha szíved fáj! A nap, a felhők, és éjjel a hold, meg a csillagok, örök társaid. Szeretettel ölellek Rózsa

  15. Kedves Ica!

    A romantikus kezdetből riasztó végre érkezik a versed.Mint az élet…
    Szeretettel olvastam, gratulálok!(f)
    kit

Szólj hozzá!