Várjuk

Várjuk

Ősz a tájban, táj az őszben,
színben-fényben ékesedve.
Susogással, lombhullással,
kedvünk búsong, elmúlással.
Szél forgatja, zizegteti,
leveleket elfekteti.
Elfonnyadnak, dér belepi,
tél enyészti, föld beveszi.
Tavasszal új élet jön,
fényözön, lágy szellőkön,
Tavalyi lomb rügyeket növeszt,
gyászt felejtő éltetéssel.
Boldog lesz majd erdő mező,
Tavasz árad, lombnövesztő.

“Várjuk” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!