ŐSEINKTŐL ÖRÖKÖLVE

ŐSEINKTŐL ÖRÖKÖLVE
/Még egyszer a szeretetről/

Kell még valami, valami, amit várnak;
ami útravalóval szolgál a mának.
Mit viharos pillanatokban megtalálsz,
mint havasi gyógyfű serkent, erőt ad át.

Az önállóságot szabadon engedve,
ugyanakkor koncentrálva a lényegre;
keressük az életnek harmóniáját,
örökölt őszinte, ősi tisztaságát.

Elménk töltsük meg tiszta gondolatokkal,
akkor nem lesz helye már soha a rossznak.
Ha jót tehetek embertársammal, tegyem,
hisz azon az úton még egyszer nem megyek.

Soha nem vesznek kárba a kedves szavak.
Előbukkannak, akár elvetett magvak.
Idővel szárba szöknek váratlan helyen,
s virágjukat kibontják a szeretetben.

Budapest, 2017. augusztus 31.

“ŐSEINKTŐL ÖRÖKÖLVE” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Drága Kitti!

    Én hiszek abban, hogy a szeretet mindenkinek a szívében ott van – legfeljebb ideig-óráig rejtőzködik, de ki lehet csalogatni rejtekéből.
    Szeretettel nyújtott kedves szavaidat köszönöm!

    (l) Edit

  2. …"keressük az életnek harmóniáját,
    örökölt őszinte, ősi tisztaságát."…

    Ezt egészen biztos, hogy az őseinktől örököltük! A megtalálás képessége viszont elmaradt…
    Pedig Drága picurnagyi, a szeretet mindenki szívében ott van. 🙂 Igaz, van akiében az ott is marad…
    Örültem a versednek. Szeretettel(f)
    kit

  3. Drága E(f)dit.
    Szépséges soraidhoz ,szeretettel gratulálok.

    " Soha nem vesznek kárba a kedves szavak.
    Előbukkannak, akár elvetett magvak. "
    Ez biztos és remélem úgyis van!…..Babu

Szólj hozzá!