Átláthatatlan
Sóhajtásnyi nesz zavart meg,
túlnőtt rajtam a holtfáradt zaj.
Tűznehéz lélegzeted nem ereszt.
Veled fércel össze a félelem,
ha betakar az est, eressz el.
Színehagyott, fakó, kimerült
csillagokkal vérezni kezd a hajnal.
Szerelmen ejtett csendben
zuhanunk, mint kő a csobogásba.
Az élet bénít vagy bátorságot ad.
Kedves Ica! Szeretettel olvastam remek versedet, üdv Lajos.(f)
Hálás vagyok kedves Miklós a véleményedért. Köszönöm!
(Alig tudok megírni valamit, most is kétszer dobott ki a rendszer, remélem most már nem)
Üdv. Ica
"Veled fércel össze a félelem,
ha betakar az est, eressz el."
—
Egészen egyedi megfogalmazás. Tetszik! (f)
[i]Szegény anyám varrónő volt, de sokat is fércelt… [/i]:P
/ Miklós /
Rzsike!
Előbb-utóbb bátorságot ad!!!(f)
[b][i][center]ICA,ENGEM MOST BÉNÍT.Gratulálok.[/center][/i][/b]
Drága Babu!
Örülök, ha így látod!:)
Szeretettel (l)várlak mindig: Ica
Drága Icu!
Hálás vagyok, hogy olvasok!(l)
Szeretettel ölellek: Ica
Kedves Rita:) köszönöm a gratulációdat: Ica
Örülök kedves Kitti a soraidnak…valóban.(l) szerelemnek vége.
Szeretettel ölellek: Ica
Köszönöm Cecelia!
(f)(f)(f)
Ica
Az a jobbik eset kedves Horla. 🙂
Szeretettel üdv. : Ica
Drága Ica.
Nagyon szép sorok ,mint mindig !
"Veled fércel össze a félelem,
ha betakar az est, eressz el."
Egy kicsit titokzatosan írsz ,szinte minden versedben.Szeretem a stílust.
Szeretettel…..Babu(f)
Drága Ica!
"Az élet bénít, vagy bátorságot ad."
Neked bátorságot, és rendkívüli tehetséget adott.
Köszönöm, hogy olvashattalak.
Szeretettel: Icu(f)
"Szerelmen ejtett csendben
zuhanunk, mint kő a csobogásba."
Ez a sor, sokat mondó. Ha ráesik a csend a szerelemre, bizony talán rosszabb, mintha összetörne. Nincs mit számonkérni és nincs miért sem letenni, sem pedig folytatni. Nagy dilemma.
Szeretettel olvastam remek soraidat!(f)
kit
nAGYON KLASSZ!
Kedves Ilona!
"Az élet bénít vagy bátorságot ad."
Van, hogy egyszerre teszi…
Gratulálok a vershez!