Elmondva

Elmondva

Elmondva őszinték,
az érzések.
Elmondva szavakban,
szabadulunk meg a titkoktól.

És olykor ismeretlen utak közt,
talàljuk meg a kellő ösvényt.
Elmondva kérdéseink,
tudunk meg egyre többet.

S mindig két esély közt vàlaszthatunk.
Àm nem egyformàn jó,
ami a màsoknak megfelel.
Vegyük el hàt bàtran mi nekünk kell…

Elmondva betűk soraiban,ott van leírva,
némàn,csendesen,hogy boldogok vagyunk.
S ez oly könnyűvé tesz minket,
s mi akàr a felhők fenn…szinte lebegünk.

Kisizsàk ; 1988. December 9. Péntek.

“Elmondva” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Vadviràg.
    Köszönöm kedves soraidat,amit versemhez írtàl.
    Mindig örülök ha olvassàk azokat.
    Szép napot neked.
    Tisztelettel. Bakos Attila Péter.

  2. Tetszetős, laza, mégis töprengős sorok. Jó vers. Szeretettel olvastalak.

Szólj hozzá!